A mai szülők különös és nehéz helyzetben vannak.
Egyre többet olvasunk arról, hogy megváltozott a világ, amelyben a gyerekeink felnőnek. Rengeteg szakirodalom, kutatás, könyv, podcast és szakmai beszélgetés foglalkozik azzal, hogyan fejlődnek és tanulnak a mai gyerekek, milyen készségekre lesz szükségük, és milyen szerepe van ebben az önállóságnak, a kreativitásnak, az együttműködésnek, a problémamegoldásnak vagy éppen az önismeretnek. Sokat halljuk a kompetencia alapú nevelés szükségességét, de mégis mit jelent ez a valóságban?
Szülőként érezzük, hogy az iskola nem működhet pontosan ugyanúgy, ahogyan húsz, harminc vagy negyven évvel ezelőtt működött.
Tudjuk, hogy az oktatásnak változnia kell.
Csakhogy itt kezdődik az igazi nehézség.
Mert miközben egyre több szülő érzi, hogy a hagyományos iskolarendszer számos elemét újra kell gondolni, azt már sokkal nehezebb megítélni, mi legyen helyette.
A mai szülői generáció jelentős része frontális, tanárközpontú oktatásban nőtt fel. Volt tanóra, tankönyv, házi feladat, felelés, dolgozat, osztályzat. A tanár tanított, a diák figyelt, jegyzetelt, megtanulta az anyagot, majd számot adott róla. Ezt a rendszert ismerjük, de lehet, hogy kritikusan gondolkodunk róla.
Lehet, hogy éppen azért keresünk másik iskolát a gyermekünknek, mert nem szeretnénk ugyanazt az utat neki, amelyet mi jártunk végig, de attól még ezt az általunk is kijárt iskolát ismerjük, jórészt a hagyományos állami oktatást tapasztaltuk meg.
Az alternatív, személyiségközpontú, kompetencia alapú oktatás viszont sokunk számára ismeretlen terület.
Hallunk projektalapú tanulásról, belső motivációról, differenciálásról, vegyes életkorú csoportokról, szöveges értékelésről, kevesebb vagy nem létező házi feladatról, nagyobb gyermeki autonómiáról, kritikus gondolkodásra nevelésről. Érezzük, hogy mindez közelebb állhat ahhoz, amire a mai gyerekeknek szükségük van. De közben jogosan merül fel a kérdés:
Miért működne ez jobban?
Mitől lesz eredményesebb egy gyerek, ha kevesebbet ül hagyományos tanórán?
Hogyan tanul meg teljesíteni, ha nincs állandó jutalmazás és büntetés?
Hogyan tanulja meg a határokat, ha nagyobb szabadságot kap?
Honnan tudjuk, hogy halad, ha nincs minden teljesítményére egy jegy?
És mi történik vele később, amikor bekerül egy hagyományosabb középiskolába, egyetemre vagy majd a munka világába?
Itt van az a rés, amelyet az alternatív oktatásnak át kell hidalnia.
Nem elég azt mondanunk a szülőknek, hogy a régi rendszer már nem ad mindenre megfelelő választ. Azt is meg kell mutatnunk, hogy miért jelenthet választ egy másfajta, alternatív, személyiségközpontú oktatás.
A Horizont Iskolában is ebből indulunk ki!
Számunkra az oktatás nem azt jelenti, hogy a gyereknek mindent szabad, hogy nincsenek követelmények, vagy hogy a tudás kevésbé fontos. Éppen ellenkezőleg: abban segítünk, hogy egy gyermek úgy szerezzen stabil tudást, hogy közben megismeri önmagát, megtanul önállóan gondolkodni, együttműködni, felelősséget vállalni és nagyon fontos, hogy megtanul tanulni!
És talán éppen ezt a legnehezebb kívülről látni.
Mert amikor szülőként belépünk egy egészen másképpen működő iskolába, természetes, hogy kérdések sokasága merül fel bennünk.
Miért fekszik egy gyerek a kanapén az óra közben?
Miért nincs több vagy egyáltalán nincs házi feladat?
Miért tanulnak együtt különböző életkorú gyerekek?
Ha nincsenek dolgozatkora kapott jegyek, honnan tudjuk, hogy jól vagy hogyan teljesít?
Ha nem jutalmazzuk és büntetjük folyamatosan, mitől lesz motivált?
Ha nagyobb szabadságot kap, megtanulja-e egyáltalán elfogadni a határokat?
Ha az iskola ennyire más, honnan tudhatom, hogy működik?
Talán ez az alternatív oktatás egyik legnagyobb kommunikációs kihívása.
A szülőknek is meg kell tanulniuk egy másik iskola nyelvét
Alternatív iskolákat összefogó szülői csoportokban gyakran alakulnak ki heves viták. Ugyanazok a kérdések térnek vissza újra és újra. Néha az alternatív módszereket túlzott várakozások övezik, máskor éppen ellenkezőleg: komoly bizalmatlanság.
Pedig a két érzés akár egyszerre is jelen lehet egy szülőben:
„Tudom, hogy valami másra van szüksége a gyerekemnek, mint amit én kaptam – de honnan tudhatom és mi a bizonyíték, hogy ez a más valóban jobb lesz neki?”
Ez egy fontos és jogos kérdés.
Ennek egyik oka egyszerű: szülőként olyan oktatási módszerekről próbálunk döntést hozni, amelyeket gyerekként nem tapasztaltunk meg.
Nem feltétlenül tudjuk, hogyan működik a projektalapú tanulás, a formatív értékelés, a differenciálás vagy az életkori heterogenitás. Nem magától értetődő számunkra, hogyan lehet külső jutalmazás nélkül motivációt kialakítani, vagy hogyan mérhető egy gyerek fejlődése folyamatos osztályozás nélkül.
És miért is kellene automatikusan tudnunk?
Attól, hogy valakinek gyereke születik, még nem válik oktatásmódszertani szakemberré.
Éppen ezért az alternatív iskolák feladata nem az, hogy azt mondják a szülőnek:
„Bízz bennünk, mert mi másképp csináljuk.”
Hanem az, hogy érthetően megmutassák, mit csinálnak másképp, miért csinálják másképp, és honnan tudják, hogy az valóban a gyerek fejlődését szolgálja.
A bizalom ugyanis nem attól születik meg, hogy valamit alternatívnak nevezünk. A bizalom a megértésből születik.
Pontosan ezért olyan fontosak azok a kérdések, amelyek a Horizont Iskola nyílt napjain újra és újra elhangzanak és még fontosabb, hogy olyan kézzel fogható válaszokat kapnak rá a szülők, amelyek segítenek a döntéshozatalban.
Ezért buzdítunk mindenkit arra, hogy látogasson el nyílt napjainkra, akkor is, ha csak kíváncsi hogyan működik egy 21. századi alternatív eszközökkel színesített oktatás, de még nem döntötte el, mégis milyen iskolát válasszon gyermekének.
Nyílt napjaink közeledtével egy kis segítséget szeretnénk nyújtani azoknak a szülőknek, akik kacsingatnak az Horizont Iskola felé és érteni szeretnénk az oktatási módszereinket.
A korábbi nyílt napjainkon elhangzott szülői kérdések alapján, témacsoportonként egy cikksorozatot indítunk honlapunkon a blog fül alatt, melyben részletesebben kifejtjük és válaszokat adunk a feltett és korábban is számtalanszor felmerült kérdéseikre, ezzel segítve a tájékozódást.
Ettől függetlenül arra buzdítunk mindenkit, hogy személyesen is jöjjön el nyílt napjainkra.
A ezeken a napokon lehetőség van feltenni azokat a kérdéseket, amelyek egy családban az iskolaválasztás során felmerülnek, és részletesebben is beszélgetni pedagógiai szemléletünkről és módszereinkről. Bemutatjuk felvételi eljárásunkat, körbevezetjük az érdeklődőket az iskola épületében, és betekintést engedünk a tanórákba is.
Így nemcsak arról mesélünk, hogyan működik nálunk az oktatás, hanem élőben is megmutatjuk, hogyan telnek a mindennapok a Horizont Iskolában.
